Apám kedvenc meséje a Kati bogárkáról szólt. Ámulva hallgatták az unokái, de valahogy sohase jutott el igazán a végére, mert mindig nevetésbe fulladt. A meséje gyereknek szólt. Fájó emlékére írtam a Kati bogár meséjét felnőtteknek.
Erdő és mező lakói összedugták a fejüket és egymásnak mesélték: Képzeljétek Kati bogárnak eltűnt a hátáról két petty és azt panaszolta, hogy mindnek jelentése volt. Nézzetek rá, milyen szomorú! A bogár napok óta szánandóan borús hangulatban volt. Már a repülés is nehezére esett. Időnként megemelte szárnyait, rájuk nézett, majd visszaeresztette a hátára és tovább sírdogált.
Az állatok nem értették, hogy történhetett ez. Legokosabbjuktól, a bagolytól kérdezték meg miért fontos az a két petty. A bagoly odúja csendjéből kiült a faágra. - Figyeljetek rám, elmondom!
- Az első petty a kevélységé. A páva volt hívatva ezt képviselni, aki most még inkább peckesebben kezdett el járkálni közöttük. - A második petty a bujaságé. A nyúl, ahogy ezt meghallotta büszkén kihúzta magát és csalafintán rákacsintott következő potenciális jelöltjére. - A harmadik petty az irigységé. A kutya lesunyta a fejét és morgolódni kezdett, majd rávicsorogott a körülötte lévőkre. - A negyedik petty a torkosságé. A medve megpróbálta a pocakját behúzni, de emiatt nem kapott levegőt és lihegve inkább hagyta méltóságát tovább dagadni. - Az ötödik petty a haragé. A pulyka felháborodva kérte ki magának ezt a méltóságát sértő jellemzést és lebernyegét lobogtatva lecsapott a hozzá legközelebb állóra.
Kati bogár megszólalt: - A fösvénység és a jóra való restség pettyeit nem találom, pedig én a hétpettyes vagyok! Láttátok valahol?! Az állatok összenéztek és fejüket csóválva sajnálkoztak. - Sajnos nem. Kissé szégyenkeztek, hogy ha nincs meg a két petty, akkor csak közülük kerülhetett ki a tolvaj. A bagoly megrázta a fejét. - Az elképzelhetetlen, ne is gondoljatok erre. Közöttünk nincs olyan, aki a szájától is megvonja az eleséget csakhogy többet tudjon összeharácsolni, vagy akár a gonoszság boldogítaná.
- Nyugodj meg Kati bogár! Az ember akkora hatalommal bír mióta világ a világ, hogy két pettyet is elfoglal. És ez a két petty olyan erőt képviselt a hátadon, hogy a Teremtő megkímélt a további viseléstől. Kikérjük magunknak, hogy emberállatként nevezzék őket a továbbiakban is.
Ők csupán emberek.
-Tüske- |