Csak úgy öregesen
Táncos léptek a baba alatt
aludj el ördögfióka
roggyant derék, büszke nagymama
óriásira nőtt vállizomzat
roskadozó térdizület,
roppanó nyakcsigolya
mosolyra húzódó szájzug
két bogyó szem pislog rám ártatlanul
feledem a magam baját, hisztit, hajtépést,
mindkét fülem süketségét
a félig átvirrasztott éjszakát
bömbölő nappalt, siránkozó délutánt
hajnali sírdogálós könnyeket törlöm
a fáradtság hiába térhódító
piciny testből felém sugárzó bizalom
nyújtózik felém, újra felkapom és ringatom
aludj angyalom, mert hamarosan felborulok
akkor aztán én is sírok
mert a darusautót kell hívnom,
hogy fel tudjak állni, folytatni sétánk holdkórját
cumisüveggel a számban vigyorgok és lóbálom
ahelyett, hogy aludnál rajtam vigyorogsz
ebadta kölyke most már elég volt
mars az ágyba én is melléd kucorodom.
Itt a reggel, együtt énekelünk a rigóval!
A napfelkeltét lessük bucira dagadt szemmel
míg végül feladod és engem is eleresztesz
pihenj nagyi, kapsz kerek öt percet
nekem annyi elég megpihennem! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
