Ragadozó'
 

Sunyin oson a ravaszdi,

orrát feltartja, majd lesunyít

gyorsan szedi lábait,

uzsgyi, máris elkap valamit.

Farkas lustán ásít, korog a gyomra

girhes testén kószál a kopott bunda

fészkelődik keljen-e, vagy aludjon

éhe győz, futtában fogja a falatot.

Sünike mocorog, lapos a hasa

bogarak, giliszták - nézi fanyalogva

inkább egy falat alma, tücsökláb

hol a tojásrántottám?!

Morcosan bandukol a maci

barlangjából nemrég bújt ki

hosszú koplalástól lóg a hasa,

vacsorára fog finom halat.

Sólyom száll a magasban

röptében étkét célozza

zuhanása nyílegyenes

máris karmában az eledele.

Üvöltve hangoztatja mily’ éhes

csíkjai is reszketnek dühét érezve

puha mancsa óvatosan talpal

mégis üresen tátong a tigris gyomra.

Hiénák nevetik messziről

gyáván futnak a legkisebb széltől

marakodnak lopott koncon

nehogy a másiknak több jusson.

Hatalmas lebernyege szikkadt rég

méltóságos pelikán tátja csőrét

mélyen behajol a tó vízébe

meríti halát torka mélyébe.

Puha nesz, roppan az ág, fény dörren,

megfagy a csend, panaszos vinnyogás,

vidám kurjantás: lőttem valamit!

sápadtan figyeli, ahogy ebe felé kúszik.

…és mind-e rettenetet látja a Teremtő

éhét verőt elengedi, felmenti

az embernek nem ad kiutat,

maga tette magát ilyenné, viselje a rosszat

egymásra vadásznak, ölik közben a hűségest

gyarlón tiporják a jót, elveszejtik lelküket.