Azt gondolnánk, hogy a hobbi komolytalan dolog, mekkora tévedés ez!
Kutatást indítottunk Sziporkával és stábjával.

A témát teljes erőbedobással rágtuk körbe, majd előre megfontolt szándékkal bevontuk a munkálatokba a statisztikai hivatal külső munkatársát, aki másodállásban sarokkötő tanfolyamra jár. Ennek finanszírozása bírta rá arra, hogy Achillesét bérbe adja egy másik tanfolyamistának, akinek születési rendellenesség folytán eme hiányossága még időben felfedezésre került és a munkatárs bérsarkán végezhette tovább tanulmányait. Tehát visszatérve a lényegre, külsősünk segítségével kezdtük el a kutatónyomozást.

Mi a hobbi?
A hobbi egy olyan elfoglaltság, amit szabadidejében gyakorol az ember, ha pedig nincs olyanja, akkor a munkaidejéből szakít rá időt, ha sajnálatos módon munkahelye sincs, akkor az egész nem ér semmit, mivel a hobbi nem főállású ráérőknek van kitalálva.
A hobbi alapfeltétele, hogy áldozzunk rá időt, energiát és nem utolsó sorban anyagiakat. A hobbi legfőbb jó tulajdonsága, bármikor fel lehet függeszteni, akár megszüntetni is, így tud a tökéletes egyoldalúság érvényre jutni.
A hobbi tárgya lehet szerves, vagy szervetlen. Hát bizony ez így leírva tényleg keményen hangzik, de gondoljuk csak át és rájövünk mennyire igaz!
És akkor most jöjjenek a tények. A háttér információkra is épülő anyagunkból egy-két példát kiemelnénk!

A kisgyermek, ha kutyát kap a szülő azt szeretné tanulja meg a felelősségvállalást, a függő viszonyt ember és állat között tudja méltón kezelni, elvégre egy érző lényt nem lehet csak úgy félretolni, mert nincs hozzá időnk, kitartásunk, vagy kedvünk. Elkezdik megismerni egymást. Megtanulják a másik szokásait, hanghordozását, testbeszédét, egy idő múlva már megérzik a másik jó, vagy rosszkedvét is!
Milyen jó nézni, ha egy idős ember kutyával sétálgat, vagy egy gyermek a kiskutyájával játszadozik! Az előbbinél kéretik ne Frakkra, a mesehősre gondolni, aki pórázának végén repteti a sétáltatóját!
Sajnos az emberek hajlamosak olyan blökire adni le voksukat, akik teljesen eltérő habitussal bírnak. Az óriásra nőtt hobbizó (itt nevezzük gazdinak) legtöbbször ölebet, az alacsonyabban világra néző pedig elefánt méretűt választ. Mindkettő nevetség tárgya lesz az utca népe előtt. Nos ennél a hobbifajtánál óriási veszélynek van kitéve a hobbizó. Azt már ősidők óta figyelik a nem hozzáértők is, miszerint a hobbizó előbb, de utóbb biztos hasonlítani fog a hobbijára.
A gyermekek vadócok és némelyik négylábúnak az élete, füle, farka veszélyben forog. Az állatvédő egyesület ebben az esetben nem tud mit tenni, minthogy a kölyköt jól elveri, ha bántja a jószágát, de ebben a felállásban meg azon nyomban beindul az embervédelmi program és a szülőt vonja felelősségre. Akár mi történik az állat bánja meg, hacsak nem annyira fifikás, hogy fentieket direkt kiprovokálja és jót röhögjön a kétlábúak csökevényes gondolkodásmódján.

Vizsgálódásaink során találkoztunk olyan hobbizóval, aki a ragaszkodást kivédendő a szervest hosszúnyelű tollseprűvel simogatta, mígnem a nyél elkezdett rövidülni és hamarosan a karját találta a hobbiállatba pofájában, ami nem támadás, hanem állatmódon előadott kézcsók volt. Hobbizónk nem győzte a több liternyi nyálkát lesikálni és a továbbiakban szkafanderben alkalmazni a lámasimogatást.

Az akvarisztika is lehet hobbi. Első lépésként apró akvárium, egy-két hal, növény és kavics, majd ezt felturbózva egészen a fél lakást elfoglaló, minden extrával felszerelt üvegmedencéig jutunk, amiben a külföldről behozatott uszonyosok is helyet kapnak már. Ezt úgy lehet felülmúlni, ha egy saját tavunk van! Leginkább a maffiózóknak ajánlják a szaküzletek, mivel az esetleges láb alatt lévőt semmi perc alatt, nyom nélkül el lehet intézni az édesvízi ragadozóhalakkal. Ez már az igazi státusszimbólumot van hívatva képviselni, hiszen a tulajdonos még lábáztatási célzattal sem meri használni. De jól fel lehet vágni a szomszéd pocsolya tulajdonosa előtt.
Kutatómunkánk következő állomása egy kezdő akvarász elbeszélése alapján került be az anyagba.
Egy fátyolos uszonyú halacskával kezdődött az egész. Meglátta és azonnal magáénak akarta tudni. Vett egy üvegbögrét, egy szál zöldet és pár szem kavicsot. A kezdők azt gondolják ők mindent tudnak! Esetünkben is ez történt. Egyik nap arra lett figyelmes, hogy a hal nagyon meghízott és emiatt a hallé túlcsordult a bögre peremén, az élőlény pedig hatalmasra duzzadt szemekkel nézett rá. Úgy gondolta, hogy túletette a szerencsétlent. Elkezdte éheztetni, de nem fogyott semmi, sőt egyre ödémásabb szemekkel és már alig észrevehető uszonyokkal lesett, szinte már csak két szemből állt az egész, míg végre rájött mi a baj. A halacska szerelmes lett belé és bucira bőgte a szemét, mert nem viszonozta érzéseit. Szerelmi bánatában odadobta magát egy csigának, aki ettől a tápláléktól napok leforgása alatt úgy elszaporodott, hogy totálisan átvette az uralmat a bögrében. Mivel a csigának nincs keze és lába, sőt uszonya se, kénytelen volt az egy szál zöldön sokasodni, aminek egy új növényfaj lett köszönhető, a csigafa. A fa túlnőtt a bögre peremén és lassacskán kijutott a kertbe. Ilyen még nem volt soha a történelemben, hogy egy növény helyet tudjon változtatni!

Biztos van, aki egereket tenyészt. Hát kérem, ha elhatalmasodik ez a gyűjtőszenvedély a macskák átpártolnak a szomszéd államba, onnét meg az életüket féltő rágcsálók a hobbiállatokhoz menekülnek. Kialakulhat egy igen ütős hadászati hatalommal bíró egérállam, ami már a patkányok erejét is próbára teszi. Esetleges hadviseléskor utóbbiak a biztos vesztesek, aminek a hajóskapitányok nem hisszük, hogy örülnének, mivel a vészjelzést csak ezek az állatkák tudják időben leadni a vízi járgányon.

Fentiekből tehát azt a következtetést vontuk le, hogy a függő viszony a szerves részéről is kialakulhat.

A szervetlent hobbi nagy előnye, hogy lelkiismeret furdalás nélkül félretehetjük és mikor kedvünk tartja elővesszük.
A modellvasutazás csodás kikapcsolódás és örökös utánpótlásra ösztönző hobbi. Egyre nagyobb terepasztalra vágyik aki ezt választja, mire kinyílik a szeme és ráébred arra, hogy menthetetlenül függ a hobbijától, már a fél keresetét erre költi és a makett boltos menekül előle. Fejből nyomja az összes eddig megjelent típusokat és fellelhetőségeit. Ezt a hobbiűzőt mániákusnak titulálják az ismerősei és csak abban az esetben állnak le vele beszélgetni, ha épp tolatástechnológiából készülnek vizsgázni.
A kártyagyűjtés nagy haszna, hogy az ötezrediknél már eléri azt a magasságot, amikor nyugodtan rátehetjük a macska kosarát, mert az esetleges kádtúlcsorduláskor sem ázik el a perzsaszőnyeg benne.
A kinder tojásban lévő figurák gyűjtögetője minden áldott nap számba veszi tulajdonát, porolgatja, nagyobb becsben tartja, mint a családtagjait. Ha egy is elvész halmazból olyan kirohanást rendez, hogy hozzátartozó eget-földet megmozgat csak előkerüljön. Kész arra is, hogy hirdetés útján pótolja, kimegy hétvégeken a bolhapiacra, eldugott régiségkereskedéseket, sikátortól a lezüllött kocsmáig mindent végigjár és mint űzött vad, vérágas szemekkel kezd el visongani a boldogságtól, ha sikerül megszereznie, mert ekkor újra visszalopja magát a hobbizó szívébe és szent a béke.

Minden hobbinak van káros mellékhatása. A függő viszony, a totális kiszolgáltatottság érzése. Szerintünk sokan ezért választják inkább a szervetlen hobbit, mert azt belehet dobni a konténerbe. Előfordul, hogy ezzel elindul egy káros folyamat, mert lehet olyan ember, aki rálel és ha nincs összetörve folytatja, amit az előző tulajdonosa megkezdett. Ezt nevezzük ördögköri hobbizásnak.

Összehasonlítási példáinkból kiderül a szervetlen hobbi kicsit más műfaj, mint a szerves hobbi, habár biztos létezik olyan hobbizó, aki ezt is oly módon űzi, mint az előzőt.

Kutatásaink során rájöttünk, hogy létezik harmadik hobbiűző is, aki csupán egy tárgyat tart. Ez a fajta nap, mint nap leül és csodálja, megsimogatja, időnként leporolgatja, kommunikációt folytat, de erősen koncentrál, nehogy elhatalmasodjon rajta az őrület. Igyekszik a tárgy iránti elfajzottságát titkolni. Neki sikerül! Szerintem itt a mennyiség a rejtély nyitja, nem más. Egy darabot bárhol, bármennyi időre el lehet rejteni. Nincs átmenet, keresni! Az egy darabos hobbi nem űzhető ilyen formán szervessel. Azon a mozgás miatt nem maradnak meg a porszemek, el kezd sorvadni a lelke, ha két hétig nem foglalkoznak vele, és erőteljes harapást kezdeményez, amennyiben nem kap enni, avagy a szeretethiány miatt átpártol másik hobbizóhoz.

Statisztikai táblázatokat készítettük és ezek analizálása után tanulmányunkat benyújtjuk a hobbi felügyeleti hivatalba, s egyben kérelmezzük a hobbiűzők időnkénti agykapacitásának vizsgálatát, hogy a szellemi leépülés első jeleire időben tudjanak intézkedni, miszerint a szerves hobbik felügyeleti jogot gyakorolhassanak, vagyis a kutya, macska, rágcsáló, vízibolha terelgethesse égen, földön, vízben a hobbizót, egyben pedig a közéletben átvállalhassák szerepüket, ami a szavazati jog, a sztrájkhoz való jogot is jelenti és a szervetlen hobbik akár önmaguk feláldozása árán is csökkenthessék számukat egy esetleges szén, olaj, gázelapadás alkalmával.

Kérjük szíveskedjenek fentieket gondosan áttanulmányozni és a hobbiválasztásnál figyelembe venni maguk és környezetük tűrőképességét.
Megtisztelő figyelmüket köszönve, maradunk akik vagyunk.