Az arcát meglátva megértettem mi a fájdalom
barázdát vájt rá a kín,
szemei csukva és az ajka késpengévé szűkült
az orrán keresztül fújtatott rá a világra
zihált a teste és görcsben vonaglott
hangtalan fájt
kezem elindult, hogy segítsek
éles szilánkok kaptak belém
forgóajtóban szédültem, menekvés
tűre tűzött élet
rés
fény
ellobbant egy láng...
Mennyei pokoljárás
A pokol katonái marták őt
boldogan fogadta mind
szenvedett és büszkélkedett e kínnal
pokolba jutott a lelke
mennybe a katonák
tisztultak benne
néha csak voltak és nem meneteltek
majd hirtelen előtörtek, mind
szuronyt szegeztek - köré!
bezárta magát az égbe - zuhant
süvített a pokol mélyére