Mire az ész, ha megáll a tudomány
a jól pergő nyelv, ha a száj némaságra ítéltetett
a hullámvasút, mikor örökkön sík a terep
a szélkakas a szélcsendben?
Kitől várják a megszokottat, lázad
fáradt, nyűgös és kedve egyre alábbhagy
pennáját se találja, a radíron írogat
csámpás hangulatán csak a szamár vigad.
-Tüske-
|