Fényt derítettem rá, hogy a baboly sem az! (A "b" nem elírás!) Elfeledkeztem arról, hogy hírét a jó időben és jó helyen történő jelenlétének köszönheti. De hol a csodában volt akkor, hogy ezt a jelzőt neki ítélték?! Mindenhol beállok a sorba, de valahogy az első futamban kidőlök.  A sorba beállóknak vállalniuk kell a fiókelméletet, én kérem tisztelettel erre képtelen vagyok. Egy - klausztrofóbiában szenvedek. Kettő - milyen fiók az, amibe én beférek - itt most ne jöjjön nekem senki azzal, hogy a pathológiás, mert az roppant morbid! Visszatérve: milyen fiókba férek bele, illetve illeszkedem úgy, hogy egyik oldala se szoruljon és be is lehessen tolni? Három - olyan nincs, azt már a tőzsdén se jegyzik, max. két esélye lehet mindenkinek, csak a mesékben van 3+1.
A szerencsejátékokat hagyjuk.
Rájöttem, hogy a csigabigának van igaza, meg a remeteráknak - visszavonulnak és tőlük bármit tehet bárki, egyik mossa ollóit, míg a másik virgoncan csápszemileg bemutat a világnak.
Legyek akkor bölcs! Még meggondolom van-e értelme. Akkor meg rajtam fog röhögni mindenki, hogy csak megjátszom a fene nagy okosságot, közben meg eliszom a bort a tisztelendő elöl. Hát hiányzik ez nekem?! Nem!